A Kossuth Rádióban Szénási Sándor bevezetőjében a Magyarok Világszövetségét "igen kétséges elfogadottságúnak" nevezte, majd Méray Tibor és Gereben István fejtette ki véleményét a magyarok első világtalálkozójának tervéről. Méray az előzőket úgynevezett világtalálkozóknak nevezte, szerinte az országnak kell ezt a találkozót megszervezni, mert ő adja rá a pénzt. Nem kellene annyit költeni a találkozóra, fűzte hozzá. Gereben István szerint a Magyarok Világszövetsége "meglehetősen leszűkített ideológiai töltéssel ellátott céllal működik." Gereben nem venne részt a Magyarok Világszövetsége tanácskozásán, amely szerinte olyan homokozó, amelyben felnőttek játszhatnak. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, okt. 29./
1995. november 12.
A Kossuth Rádióban okt. 29-én interjú hangzott el Méray Tiborral és Gereben Istvánnal, akik javasolták az első összmagyar találkozó megszervezését. Ebben az interjúban Gereben István a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ homokozónak nevezte. Bakos István, az MVSZ főtitkára azt mondta, hogy Sütő András magnóra mondott választ minderre, az hangozzék el. A Gondolat-jel szerkesztői nem ezt tették, hanem felhívták Sütő Andrást, az MVSZ tiszteletbeli elnökét. Sütő András kifejtette: nem ért egyet az aláírók azon minősítésével, hogy az előző világtalálkozók a hatalmon levő kormányok érdekeit szolgálták. Az 1992-es világtalálkozó az összmagyarság, a határon túl él magyarok érdekeit próbálta megfogalmazni. Egyetért abban, miként Csoóri Sándor is, hogy köztiszteletben álló személyeknek helyük lenne a szövetségben. Az MVSZ sokakat meghívott, de nem fogadták el a meghívást. Tárgyi tévedés a levélben Teller Ede említése, aki jelen volt 1992-ben. Amikor Csoóri Sándor antidemokratikus nézeteiről esik szó a levélben, akkor Sütő fölöslegesnek tartja fölsorolni azokat a tényeket az elmúlt két évtizedből, amikor Csoóri ellenzéki magatartását büntették, anatéma alá helyezték. A sok éven keresztül Pozsonyban betiltott mai alelnök, Dobos László, vagy Tőkés László, Markó Béla... ezek homokozó gyermekek. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, nov. 12./
1995. december 19.
Gereben István újra dühödten kirohant a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen, amely "az éretlen gyerekkor nagyképűségével, felelőtlenségével eteti nemcsak a honi és nyugati, a világszövetség ügyeiben járatlan, tájékozatlan magyart, de saját tagjait is." Gereben támadta Csoóri Sándort, aki az MVSZ-t "bizánci-vazallusi stílussal" vezeti a magyar adófizetők pénzéből. /Népszava, dec 19./
1996. június 13.
Gereben István elítélően reagál Csoóri Sándor Forgácsok a földön /Magyar Nemzet, máj. 18./ esszéjére. Gereben visszatekint: Csoóri Sándort mint disszidenst "öleltük magunkhoz. Tiltakoztunk szilenciuma ellen..." Azután Csoóri a Hitel 1990. szeptemberi számában közölte a Nappali hold című írását, ez "sokunkat kiábrándított. Értetlenül álltunk, állunk a tény előtt, hogy az újjászülető magyar szellemi élet drágaköve homokká morzsolta magát. Ebben az esszében nyilvánvalóvá vált a demokrácia elvét megtagadó, a magyar zsidósággal kapcsolatos, előítéletekkel teli, ügyetlen világszemlélete." Gereben reméli, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának résztvevő megakadályozzák azt, hogy "a Magyarok Világszövetsége elnökének demokráciáról alkotott véleménye tért hódítson az egyetemes magyarság köreiben." Ezzel elejét veszik annak, hogy az MVSZ továbbra is "az egyetemes magyarság érdekeit sértő indulatoknak, kificamodott politikai ideológiáknak, szélsőséges megnyilakozásoknak méhe, szószöve lehessen. " /Gereben István: A demokrácia "vidámparki Don-kanyar"? = Népszava, jún. 13./
1998. január 2.
Gereben István ismét támadta Csoóri Sándort és a Magyarok Világszövetségét. Idézett a Romániai Magyar Szó 1997. okt. 8-i számában megjelent, Csoóri Sándorral készített interjúból: Ki kellene munkálni azokat a gondolatokat, hogy demokrácia csak olyan körülmények között lehetséges, ahol egykultúrájú nép él. Amennyiben az autonómiák létrejönnek, azok rögtön tisztázott viszonyt jeleznek a többséggel szemben." Gereben az idézett első mondatot visszautasította és értelmezte, mondván, ez azt jelenti, hogy "Romániában nem lesz demokratikus államrend, amíg az ott élő magyarság önálló kultúráját fel nem számolja az erőszak vagy az asszimiláció vagy a magyarok valamiféle merev "egykultúrájú" autonómiával el nem különülnek a románoktól, maradék szászoktól. örményektől, cigányoktól..." Magyarországon nem lesz igazi demokrácia, amíg a nemzetiségek nyelvét "teljesen ki nem irtják". Mindezt Csoóri a Magyarok Világszövetsége elnökeként írja. Gereben félelmetesnek tartja, hogy Csoóri ezen nyilatkozatára nem reagált a magyar közélet, a magyar társadalom. Gereben minősítette a Magyarok Világszövetségét és Csoóri Sándor közvetlen környezetének "gondolatait": azok "ma már csak egy elaggott, a XXI. század valóságait tudomásul venni nem tudó, akaró szűk csoport érdeklődésére számíthatnak." /Gereben István: A Magyarok Világszövetsége és a demokrácia. = Élet és Irodalom, jan. 2./ Gereben több alkalommal kirohant a Magyarok Világszövetsége ellen, például: Népszava, 1995. dec. 19.
1998. január 24.
Többen megkérdezték Csoóri Sándort, olvasta-e Gereben Istvánnak az Élet és Irodalomban megjelent cikkét. Nem, nem olvasta, felelte. Reméli, hogy más "nemcsak a tizenöt-húsz soros újságnyilatkozatomat olvassa el az egykultúrájú közösségek és a demokrácia viszonyáról, hanem utánanéz egyéb írásaimnak is, és azután ítél. Ez az új fejlemény olyan szempontból nézve is kedvez nekem, hogy ha eddig nem olvastam el Gereben úr egyetlen ellenem írt, gyűlölködő írását sem, ezt a mostanit sem fogom. Végh Antalt, Gerebent ugyanúgy nem olvasok, ahogy tudatosan lúgkövet sem iszom." /Csoóri Sándor: Forgácsok a földön. = Magyar Nemzet, jan. 24./ Előzmény: Gereben István: A Magyarok Világszövetsége és a demokrácia. = Élet és Irodalom, jan. 2.
1999. február 19.
Gereben István, az Észak-Amerikai Magyar Egyesületeket Koordináló Bizottságának volt ügyvezető titkára Martonyi János külügyminiszterhez intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter a Magyarok Világszövetségére bízta a nyugati magyarság képviseletét a febr. 20-i magyar-magyar csúcson. Gereben szerint az MVSZ-nek nincs joga erre a képviseletre, már csak elnökének, Csoóri Sándornak a személyisége miatt sem. A levélíró szerint Csoóri antidemokratikus, alkalmanként rasszista kijelentéseivel önmagát tette alkalmatlanná arra, hogy a nyugati magyarság nevében beszéljen. A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ nevében Báthory János általános elnökhelyettes nyilatkozott ebben az ügyben a Népszavának. Elmondta, hogy Gereben véleményével nem érthetnek egyet. Az MVSZ még mindig a legnagyobb a szóba jöhető grémiumok közül: egyesíti a legtöbb nyugati szervezet, küldöttközgyűlést tart, melynek során tisztségviselőket választ. Báthory kijelentette: nem tud Csoóri rasszista kijelentéseiről. /Vita a nyugati magyarság képviseletéről. = Népszava, febr. 19./
